SZABADKERESZTÉNY EGYHÁZ
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Tartalom
1. Általános alapelvek …………………………………………………………………………3
2. A helyi gyülekezet …………………………………………………………………………..4
2.1. Gyülekezeti tagság ………………………………………………………………………4
2.2 A gyülekezet közösségi élete ……………………………………………………….5
2.3. A gyülekezet anyagi ügyei …………………………………………………………..6
2.4. A gyülekezet vezetése és szolgálattevői ………………………………………7
2.5. A gyülekezeti fegyelem ………………………………………………………………10
2.6. Egyházfegyelmi eljárás ……………………………………………………………….11
Országos egyházi vezető szervek és intézmények ……………………………11
3.1. Vezetői Tanács (VT) …………………………………………………………………….11
3.2. Püspök és helyettese…………………………………………………………………..12
3.3. Országos Küldöttgyűlés ……………………………………………………………..13
3.4. Országos hatókörű szolgálati megbízások …………………………………13
3.5. Dicsőítő és Próféta Iskola ……………………………………………………………13
3.6. Alabástrom Projekt ……………………………………………………………………..14
3.7. Búzamag Bibliaiskola …………………………………………………………………..14
3.8. Szabadkeresztény Misszió …………………………………………………………..14
Szabadkeresztény Egyház szervezeti struktúrája ……………………………….15
1. Általános alapelvek
a) A Szabadkeresztény Egyház (használatos rövidítés: Szabker Egyház) – mint Jézus Krisztus egyetemes Egyházának része – közös Hitvallás, Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működő, országos vezető szervek által irányított és képviselt gyülekezetek, kisebb közösségek és szervezetek összesége.
b) A Szabadkeresztény Egyház életének legfőbb irányítója a mindenható Isten, főpásztora Krisztus Jézus, az egyetemes egyház feje. A Szabadkeresztény Egyház Hitvallása a Szentírás igazságait foglalja össze jelenlegi megismerésünk szerint, az Alapszabálya az alapvető jellemzőit és működését írja le, a Szervezeti és Működési Szabályzata igyekszik megfelelni a Szentírásban foglalt gyülekezeti életrendnek, a Krisztus Teste építésének, és korunk kihívásainak. A Szabadkeresztény Egyház vezetői által megfogalmazott Alapértékek olyan jellemzőket írnak le, amelyek a legfontosabbak a közösség egésze számára. Tudjuk, hogy csak a Szentírásnak engedelmes és a Szent Szellem által betöltött, megerősített, Ő általa vezetett egyén, ill. gyülekezet felelhet meg Isten akaratának. Jelenlegi legjobb meggyőződésünk szerint alávetjük magunkat a Hitvallás és a Szervezeti és Működési Szabályzat irányelveinek, és az országos vezető szerveknek is; valamint mindannyiunk számára követendőnek tartjuk az Alapértékeinkben megfogalmazott jellemzőket. Ezek nélkül nem lehet egyén vagy gyülekezet a Szabadkeresztény Egyház tagja.
c) A Szabadkeresztény Egyház a világon élő valamennyi újjászületett és igei alapon élő keresztyénnel szeretet-kapcsolatra törekszik. 2007. október 5. óta társult tagja az International Pentecostal Holiness Church-nek (IPHC) – Magyarul: Nemzetközi Pünkösdi Szentség Egyház. Központ: 7300 NW 39th Expressway in Bethany, OK. Postacím: P.O. Box 12609, Oklahoma City, OK 73157. USA. – Egyéb keresztyén közösségekkel való kapcsolatát nem szervezeti alárendeltség, hanem a kölcsönös tisztelet és az evangélium ügyét szolgáló együttműködés határozza meg.
d) A Szabadkeresztény Egyház elsődleges feladatának tekinti az evangélium hirdetését, valamint a megtért hívők tanítását, gondozását és közösséggé formálását. Ezen kívül Krisztus szeretetével igyekszünk szolgálni a minket körülvevő társadalomban, különböző szociális, kulturális és oktatási munkát is végezve.
e) A Szabadkeresztény Egyház Istentől kapott működését gyülekezetekben, kisebb közösségekben, országos vezetői testületeiben és különböző szervezeteiben tölti be.
f) A Szervezeti és Működési Szabályzat által nem érintett kérdésekkel kapcsolatban minden helyi gyülekezet vagy intézmény létrehozhatja saját működési rendjét. Ezek azonban csak a közös Szervezeti és Működési Szabályzatának keretein belül jöhetnek létre, és nem ütközhetnek annak előírásaival.
2. A helyi gyülekezet
A Szabadkeresztény Egyház tagjai hívő életüket helyi gyülekezetekben, ill. házi közösségekben élik. Egy nagyobb helység területén több gyülekezet is működhet, illetve egy gyülekezetbe több helység területén élő hívők is tartozhatnak. Minden Szabadkeresztény Egyház tag egyúttal egy helyi gyülekezet tagja is.
2.1. Gyülekezeti tagság
a) A gyülekezeti tagság jelentése, értelme
Gyülekezetünk a megtért, újjászületett és bemerítkezett hívők testvéri szeretet-közössége, amely élő testként épül és fejlődik a fő, Jézus Krisztus irányításával, és minden tag saját elhívása szerinti munkájával (Ef 4:7-16).
A Szabadkeresztény Egyházban minden hívőt szellemi családtagnak tekintünk. Minden új tagot is így fogadunk be a gyülekezet családjába, a gyülekezetbe, családtagként védelmét élvezi a közösségnek, és maga is aktívan részt vesz a gyülekezeti közösség életében.
Nem ismerünk el formális gyülekezeti tagságot. Minden tag Isten előtt hordozott lelkiismereti kötelessége, hogy érettsége, lehetőségei, adottságai szerint teljes szívvel vegyen részt a gyülekezet összejövetelein, szolgáljon testvéreinek és embertársainak, hordozza a gyülekezet szellemi és anyagi terheit.
b) A Tagság feltétele
A Szabadkeresztény Egyházban gyülekezeti tag lehet minden megtért, Szent Szellemtől újjászületett személy, aki:
• újjászületése pecsétjeként bemerítkezik,
• önszántából kinyilvánítja tagságát a gyülekezet előtt,
• elfogadja a Szabadkeresztény Egyház Hitvallását, Alapszabályát és Szervezeti Szabályzatát,
• követendőnek tartja a Szabadkeresztény Egyház Alapértékeit,
• elkötelezi magát a Bibliának megfelelő Krisztusi életvitelre és aktív részvételre a közösség életében.
Tagságunkat elsősorban olyan tagok felvételével akarjuk bővíteni, akik evangelizációs munkánk eredményeképpen tértek meg. Elítélünk minden olyan törekvést, amely megtért hívő embereket igyekszik kiszakítani meglevő, élő gyülekezeti közösségéből. Rendkívüli esetekben azonban elfogadjuk olyan korábban megtért hívők jelentkezését, akik élő gyülekezeti közösséggel jelenleg nem rendelkeznek, és a Szabadkeresztény Egyház valamelyik helyi gyülekezetéhez kívánnak tartozni. Tőlük a fenti feltételeken kívül megkívánjuk, hogy:
Szabadkeresztény Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata
• esetleges korábbi helyi gyülekezetükben levő konfliktusaikat tőlük telhetően rendezzék,
• tagságukat abban a meggyőződésben kérjék, hogy Isten vezette őket ebbe a gyülekezetbe.
Helyi gyülekezetben kapott tagfelvétel Szabadkeresztény Egyházbeli tagságot is jelent, ugyanez vonatkozik a kilépésre, ill. kizárásra is. A Szabadkeresztény Egyházba felvett tagnak az előbbi keresztyén közösségben lévő tagsága megszűnik, amennyiben volt.
Minden gyülekezeti tag egyenjogú. Részt vehet a gyülekezet összejövetelein, közös tanácskozásain, ott javaslatokat tehet. Megválasztása esetén, ill. megbízása alapján szolgálatokat végezhet, és tisztségeket viselhet.
2.2 A gyülekezet közösségi élete
a) Az alapvető gyülekezeti összejövetelek
A gyülekezetek életében alapvetők a hetenkénti, elsősorban vasárnapi istentiszteletek, ahol a meghatározó jelentőségű igehirdetések hangzanak el, a gyülekezet együtt imádja Istent énekben és imában, közbenjár, megtérésre hív, részesül a Szent Szellem jelenlétének munkájában, alkalmaként úrvacsorái közösséget tart. Ehhez hasonló fontosságú a személyes testvéri közösség: beszélgetés, lelki gondozás (intés, bűnvallás, bátorítás, tanácsadás, vigasztalás, szeretetközösség, felelősségvállalás, személyes ima, stb.). Erre leginkább a tagok hét közben, otthonokban tartott kisebb létszámú (házi-csoport, sejtcsoport, imakör) összejövetelei alkalmasak.
b) Hetenkénti, vagy más rendszerességgel feltétlenül megtartandó összejövetelek
• evangélizáció: bármilyen olyan megmozdulás, amely a kívülállók számára Isten szeretetét, az Evangélium ismeretét eljuttatja (rászorulók segítése; tevékenységek utcán, börtönben, kórházban, honvédségben, oktatási és kulturális intézményekben stb.)
• úrvacsora: az adott gyülekezet vezetői által meghatározott módon és alkalommal tartandó, az úrvacsora bibliai üzenetének, feltételeinek megosztásával, egyéni felelősség alapján.
• gyermekfoglalkozás: a gyermekek számára a felnőttekével egyenértékű, de korukhoz és sajátosságaikhoz megfelelően kialakított bibliai tanítás és közösségi élet; lehetőleg több korcsoportban.
• bibliai oktatás, bibliaóra, bibliaiskola
• zártkörű közösségi óra: a gyülekezet belső ügyeinek megbeszélése, közösséggyakorlás
• szolgálók (presbitérium, diakónia, szolgáló csoportok) összejövetele
c) Bizonyos szolgálatok és összejövetelek esetenként, igény szerint történnek
• bemerítés: a gyülekezeti vezetők felelőssége a megtért (újjászületett) hívők felkészítése,
Szabadkeresztény Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata
• gyermekek bemutatása és megáldása, a szülők kérésére,
• menyegző, a házasság megáldása: a házasulandó felek fogadalma alapján; itt is fontos a megelőző pásztori felkészítés,
• temetés: az evangélium vigasztalását átadni a gyászolóknak, különösen a nem-hívőknek.
d) A gyülekezet életrendje szerint tartható összejövetelek
• konferenciák, csendesnapok,
• szeretetvendégség („agapé”),
• ifjúsági, női, férfi, házastársi óra,
• ünnepi (egyházi évhez kapcsolódó, hálaadó, stb.) összejövetelek,
• kirándulások, táborok, kötetlen testvéri együttlétek,
• stb.
Az összejövetelek rendjét a fentiek figyelembevételével a gyülekezetek önállóan állapítják meg.
e) A gyülekezet külső tevékenységei
A Gyülekezet tevékenységi köre az evangélium ügyének szolgálatában kiterjedhet az érvényes törvényben lehetővé tett egyházi tevékenységekre, pl: könyvkiadás, könyvterjesztés, médiában (tv, rádió, sajtó) való szereplés, műsorkészítés, újságkiadás és terjesztés; börtönmisszió, kórházmisszió, oktatás, segélyezés.
f) Lelkészi igazolvány
A VT döntése alapján adható azoknak, akik az egyházat valamilyen külső tevékenységben képviselik. Ez felhatalmazást jelent kórházakban, börtönökben, iskolákban, képzési intézményekben az egyház képviseletére, lelkigondozásra, evangélium hirdetésére. Az igazolványok évente kerülnek megújításra a küldöttgyűlés alkalmával.
2.3. A gyülekezet anyagi ügyei
a) A gyülekezetek anyagi szükségletét elsősorban a tagok önkéntes adománya fedezi. Bármilyen külső (állami vagy testvéri) támogatás csak kiegészítő lehet, és semmiképpen nem járhat együtt azzal, hogy az adományozó beavatkozzon a gyülekezet belső életébe. Támogatást a vonatkozó vám-, adóügyi és banki előírásoknak megfelelően fogadunk el.
b) A hívő ember Istent tiszteli azzal, hogy a Tőle kapott anyagi áldások egy részét felajánlja az Ő szolgálatának költségeire, önként, szeretetből. Tanítani kell a tized és az adakozás bibliai alapelveit, de nem szabad kényszert alkalmazni, vagy az egyéni adományok mennyiségét ellenőrizni, ill. nyilvánosságra hozni.
c) A befolyt adományokat két személynek át kell számolni, könyvelni és aláírásával igazolni. A pénzügyek kezelésére, ha egy mód van rá, pénzügyi felelőst (lehetőleg pénzügyi gyakorlattal rendelkezőt) kell választani.
d) A kiadásokra a gyülekezet vezetősége felügyel, az ő felelősségük, hogy az adományokat korrekten, pazarlás nélkül használják fel. Konkrét célra érkezett adományt valóban arra a célra kell használni.
e) A gyülekezet elhívásához tartozik, hogy nélkülöző tagjain, és más emberi nyomorúságokon is erejéhez mérten segítsen.
f) Ha valaki szabad akaratából pénzt, ill. egyéb vagyontárgyat ajándékozott a Szabadkeresztény Egyháznak, vagy valamely helyi gyülekezetnek, az utána már a közösség tulajdonát képezi, és esetleges kilépésékor, vagy kizárásakor az ajándékozó vagy hozzátartozója nem igényelheti vissza.
g) Amennyiben egy egész Szabadkeresztény Egyházbeli helyi közösség távozik más felekezethez, vagy más néven új közösséget alapít, anyagi jellegű kártérítési igénnyel hasonlóképpen nem léphet fel a Szabadkeresztény Egyházzal szemben.
h) A pásztor és minden más gyülekezeti munkás szolgálatát Isten és az emberek iránti szerétéiből, és nem anyagi előnyökért végzi. A gyülekezet dönthet úgy, hogy a megnövekedett munka ellátása érdekében mentesíti pásztorát (vagy más szolgálattevőjét) a megélhetésért végzett munka terhe alól. Foglalkoztatás esetén a munkáltatói feladatokat, a közterhek kifizetését és a munkaköri leírás összeállítását a pénzügyekért felelős vezetőség végzi (ez utóbbit a pásztorral közösen, szükség esetén a VT bevonásával).
i) A vezetőség felelőssége, hogy bármely szolgálat elvégzésének külső feltételei biztosítva legyenek (dologi költségek, eszközök, továbbképzés stb.).
2.4. A gyülekezet vezetése és szolgálattevői
A pásztor vezeti a gyülekezetet a vezetőséggel egyetértésben, a gyülekezeti szolgálatokat szolgálattevőkkel megosztva.
Általános döntéshozatali alapelv az Egyház különböző döntéshozatali szintjein: a Szabadkeresztény Egyház fontosabb döntéseiben, személyi kérdésekben az adott szint vezetője teljes egyetértésre törekszik a vezető testülettel a döntéshozatal során!
a) Gyülekezeti (vezető) pásztor
A gyülekezet felelős vezetője a gyülekezeti pásztor, ha más vezető is pásztori megbízást kap, akkor vezető pásztor. Külső kapcsolattartás esetén használható a világban ismertebb, jobban elterjedt lelkipásztor, lelkész kifejezés.
A gyülekezet életéért Isten és emberek előtt elsősorban a vezető pásztor hordoz felelősséget. Jogi személyiségű gyülekezeteknek ő a jog előtti képviselője. Ő képviseli a gyülekezetet társközösségek és hivatalos szervek előtt, a pásztor személye meghatározó jelentőségű a gyülekezet élete szempontjából. A pásztor feladata, hogy a tagok egyéni elhívása és adottságai (szellemi ajándékai, képességei és érettsége) szerint megossza velük a szolgálatok végzését és a döntéshozatal folyamatát. Mindezzel együtt megmarad a pásztor személyes felelőssége. Ő szabja meg a gyülekezet szellemi tovább haladásának irányát, ő ügyel elsősorban a tanítás és az életgyakorlat tisztaságára; saját példájával, személyes és közösségi tanításával is irányít.
A pásztori tisztség betöltéséhez szükséges személyi feltételek:
A fokozott felelősség miatt a tisztség betöltéséhez sokféle feltételnek kell megfelelni. A pásztori hivatal elengedhetetlen feltételei:
• elhívás Istentől,
• a hitben meggyökerezett, Szent Szellemmel teljes, érett keresztyén jellem,
• a Szabadkeresztény Egyház Hitvallásának, Alapszabályának és Szervezeti Szabályzatának és a Vezetői Tanács tekintélyének elfogadása,
• feddhetetlen, rendezett magánélet (és házasság),
• világos igei látás és tanítási képesség,
• hűség, megbízhatóság, elkötelezettség,
• készség a másokkal való együttműködésre,
• higgadtság, jó ítélőképesség, érzelmi stabilitás,
• alázatos, szolgáló lelkület, inthetőség.
Ezen kívül figyelembe kell venni az 1Tim 3:1-7, Tit 1:5-9 követelményeit. A pásztor rendelkezzen jó vezetői és pásztoroló ajándékkal, de a kettő közül legalább az egyikkel.
A tisztség betöltéséhez nem követelünk meg felsőfokú teológiai végzettséget. Fontos, hogy a pásztor folyamatosan képezze magát, és ha módja van rá, szerezzen felsőfokú teológiai végzettséget. A BÚZAMAG Bibliaiskola ismerete alapkövetelmény. Tagjaink számára csak olyan felsőfokú teológiai intézmény látogatását támogatjuk, amelyek irányvonala nincs ellentétben a Szabadkeresztény Egyház szellemi látásával.
Pásztor választás / pásztori szolgálatra kinevezés/felkenés:
Ideális esetben a jelenlegi pásztor felkészíti utódját a szolgálatra:
• aktuális pásztor átadja a szolgálatát: a helyi gyülekezet aktuális vezetősége (lehetőség szerint a jelenlegi pásztor és presbitérium) a gyülekezettel egyetértésben javasolja az új pásztor személyét
zabadkeresztény Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata
• elhalálozás vagy pásztor távozása esetén: a gyülekezet vezetősége a gyülekezettel egyetértésben javasolja az új pásztor személyét
• korábbi pásztor méltatlanná válik: a gyülekezet vezetősége a gyülekezettel egyetértésben javasolja az új pásztor személyét
• újonnan plántált gyülekezet esetén a plántálást végző pásztor jelöli ki.
• megfelelő jelölt hiányában a VT segítségével kell megoldást találni.
Minden esetben a szolgálatra történő felkenést és szolgálatba állítást a püspök és a VT végzi.
b) Gyülekezeti vezetőség (presbitérium)
A presbitérium tagjainak feladata, hogy segítsenek a pásztornak a gyülekezet vezetésében, ügyeinek intézésében, a döntések folyamatában és a gyülekezeti élet felügyeletében. A presbitérium tagjai maguk is rendelkezzenek önálló szolgálati területtel. Nem szükségszerű azonban, hogy bármely szolgálati ajándékkal szolgáló testvér egyúttal presbiter is legyen.
A presbiteri tisztség betöltésének feltételei hasonlóak a pásztoréhoz, de erre a tisztségre csak a helyi gyülekezet tagja választható. Noha elsősorban tanításra alkalmas személynek kell lennie, a presbitérium tagja lehet kivételesen olyan szolgálati terület vezetője is, (pl.: szeretetszolgálat, háttérimádkozás, gondnoki munkák), aki bár nem rendelkezik tanítói ajándékkal, de egyébként érett, megbízható, az Igét jól ismerő, jó ítélőképességű, feddhetetlen életű testvér.
Bármilyen tisztségre a megbízatást és a felhatalmazást a pásztor adja a gyülekezet vezetőségével egyetértésben, felismerve a jelölt elhívását, ajándékait és jellembeli alkalmasságát. Bármely tisztséget és szolgálatot a vezetőség tekintélye alatt kell végezni.
c) A helyi gyülekezet meghatározhat egyéb vezetési szinteket, gyülekezeti tisztségeket, szolgálattevőket:
• konkrét szolgálati területet felügyelő beosztott pásztorok (pl.: gyermekmunka-, tanító-, dicsőítő-, ifjúsági-, missziós pásztor). Ha egy konkrét terület vezetője pásztori kinevezést kap, automatikusan tagja lesz a vezetőségnek (presbitérium).
• házicsoport vezetők köre,
• diakóniai kör (szolgálattevők csoportja): a presbiteri szolgálat inkább szellemi természetű, a diakóniai szolgálat inkább fizikai jellegű,
• konkrét szolgálati terület csoportja (pl.: gyermekmunkás csoport),
• stb.
Az egyes szolgálati területek vezetőit (diakónusokat), és házicsoport (imakör) vezetőket a pásztor választja és nevezi ki a vezetőséggel egyetértésben. Konkrét szolgálatok végzőit az egyes területek szolgálatvezetői választják ki.
d) A gyülekezet egészséges működése érdekében úgy kell kialakítani a szolgálói csoportokat, hogy lehetőség legyen figyelemmel kísérni az egyes szolgálati területeket: szükség szerint
segítséget nyújtani, kiigazítani, a szolgálókat személyesen gondozni és bátorítani, új munkások beállításáról gondoskodni, irányt mutatni.
e) Bármely gyülekezeti szolgálat betöltése esetén alapvetően fontos Isten ez irányú ajándéka, elhívása, a Szent Szellem felkenetése. Mindezeknek a szükséges jellembeli adottságokkal kell párosulnia. A hívő emberi adottságai hasznosan egészíthetik ki a szellemi felkenetést (pl.: dicsőítő szolgálatnál a zenei képesség), és a jellembeli adottságokat, de semmiképpen sem pótolhatják azokat!
f) Bármilyen tisztséget, szolgálatot végző testvér számára ajánlott a BÚZAMAG Bibliaiskola anyagának ismerete, és szakirányú szolgálatra való képzés, önképzés, végzettség (pl.: pénztárosi tisztségnél pénzügyi ismeretek).
2.5. A gyülekezeti fegyelem
A gyülekezet vezetői (elsősorban a pásztor) felelősek a közösség rendjéért, egységéért, erkölcsi és tanbeli tisztaságáért, a tagok egészséges szellemi életéért; a szeretetteljes, tiszta és őszinte emberi kapcsolatokért. Ezt a feladatot elsősorban a gyülekezeti igehirdetés, a közös vagy személyes tanítás, a vezetők és az érettebb tagok példamutatása szolgálja; másodsorban a vétkezőkkel szembeni biblikus fegyelmi eljárások.
Fegyelmi vétség minden olyan cselekmény és magatartás, amely sérti a gyülekezet Szentírásra épülő meggyőződését és kialakult rendjét, illetve rontja a gyülekezet erkölcsi hitelét. Fegyelmi vétség többek között: erkölcstelen magaviselet, tévtanok követése és terjesztése, pártoskodás, rágalmazás (különös hangsúllyal, ha vezető ellen irányul), durva, sértő magatartás, a testvéri kapcsolatok hosszú távú, indokolatlan megszakítása; valamint a polgári törvényekbe ütköző cselekedetek. Minden ilyen felmerülő esetet gondosan ki kell vizsgálni.
a) A gyülekezeti fegyelmezés fokozatai:
• személyes intés, figyelmeztetés
• személyes intés vezetők jelenlétében
• intés nyilvánosan
• felmentés a gyülekezeti szolgálat végzése alól. (Nem csak a gyülekezet, hanem a szolgáló érdeke is, hogy belső helyreállásáig mentesüljön a szolgálat terhe alól)
• a gyülekezethez tartozás felfüggesztése
• kizárás a gyülekezet közösségéből.
b) A fegyelmezés célja nem lehet a testvér megszégyenítése, megalázása, hanem Istennel és emberekkel való kapcsolatának helyreállítása. Mindig a legalacsonyabb fokú fegyelmezést kell választani, amely alkalmas a helyzet megoldására. Készen kell lenni a segítésre, ha valóban törekszik változtatni az életén. A vétkét őszintén megbánó és helyrehozni kész kizárt testvér viszonyát vissza kell állítani.
c) Egy helyi gyülekezet fegyelmi intézkedését más Szabadkeresztény Egyházbeli közösségek is kötelesek figyelembe venni.
d) A gyülekezeti fegyelem a gyülekezet minden tagjára vonatkozik, pásztor esetén azonban figyelembe kell venni az egyházfegyelmi eljárás előírásait is.
2.6. Egyházfegyelmi eljárás
a) Az egyházfegyelmi eljárás hatásköre alá tartoznak a pásztorok, a VT tagjai és önálló jogi személyiségű szervezetek vezetői. Az egyházfegyelmi eljárást a VT folytatja le, pásztor esetében a helyi gyülekezet presbitériuma ill. tagsága meghallgatásával.
b) A fegyelmi eljárás okai között a gyülekezeti fegyelem esetében tárgyalt vétségeken túl külön hangsúllyal szerepelnek: a Szabadkeresztény Egyház hitelvi és szervezeti rendjének megsértése, szolgálati hatáskörrel való visszaélés, kötelességek elhanyagolása, anyagi javak hűtlen kezelése, tisztségének vagy gyülekezetének hitelét rontó magatartás.
c) Egyházfegyelmi fokozatok:
• szóbeli figyelmeztetés
• írásbeli figyelmeztetés (intés),
• meghatározott időre szóló szolgálati korlátozások,
• eltiltás minden gyülekezeti szolgálattól,
• kizárás az Szabadkeresztény Egyházból.
3. Országos egyházi vezető szervek és intézmények
3.1. Vezetői Tanács (VT)
A Szabadkeresztény Egyház legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó testülete, a püspök vezetésével.
a) A VT tagjai lehetnek: vezető gyülekezetek pásztorai, illetve országos elhívással rendelkező szolgálók.
b) A VT feladatai
• felügyeli és segíti az egyes gyülekezetek, valamint az országos intézmények működését, hogy a Szabadkeresztény Egyház Istentől kapott céljainak megfelelően töltse be küldetését;
• gyakorolja a Szabadkeresztény Egyház ingatlanjainak tulajdonosi jogát,
• megválasztja az országos intézmények vezetőit;
• ellenőrzési joga van az önálló jogi személyiségű gyülekezetek és szervezetek ill. az egyházon keresztül érkezett célzott támogatások költségvetése felett;
• gyakorolja a Szabadkeresztény Egyház országos jogi képviseletét, elsősorban a püspök személyén keresztül;
• felügyeli a közösség hitelvi ill. erkölcsi rendjét és tisztaságát. A felmerülő tanítási vagy gyakorlatbeli kérdésekben határozatokat ill. állásfoglalásokat készít. A határozatok kötelező érvényűek, az állásfoglalások irányadóak az egyes gyülekezetek számára;
• új gyülekezeti pásztor esetén javaslattételi ill. vétójoga van; ez utóbbi csak abban az esetben, ha a megválasztandó személy nem felel meg a Szervezeti Szabályzat által meghatározott feltételeknek;
• szükség esetén a pásztorokkal szemben az egyházfegyelmi jogkört gyakorolja a Szervezeti Szabályzat 2.5. pontja szerint;
• segíti, irányítja és összefogja a Szabadkeresztény Egyház missziós, tanítói és képzési munkáját;
• gyakorolja a Szabadkeresztény Egyház közös kiadványainak felelős kiadói jogát;
• összehívja az Országos Küldöttgyűlést, és egyéb megmozdulásokat kezdeményez, amelyek a Szabadkeresztény Egyház közösségének erősítését, céljainak megvalósulását szolgálják.
c) A VT szükség szerint, de évente lehetőleg négyszer ülésezik, a VT-t a püspök hívja össze. Az ülés helyét, időpontját, napirendjét és az egyéb meghívottak személyét előzetes egyeztetés után a VT püspöke határozza meg.
d) A VT ülésekről jegyzőkönyv készül.
e) VT tag kinevezése (meghívása a VT-be): A püspök a vezetői tanáccsal együtt hoz döntést arról, hogy bővíti valakivel a Vezetői Tanácsot úgy, hogy képviselve legyen a Szabadkeresztény Egyház egésze.
d) VT tag megbízatás megszűnésének lehetőségei:
• lemondás,
• alkalmatlanná vagy méltatlanná válás,
• elhalálozás,
• VT javaslatára.
3.2. Püspök és helyettese
A Szabadkeresztény Egyház püspöke képviseli a VT-t és az Egyház egészét. Felelős az országos jellegű ügyekért és szolgálatokért, valamint a VT és az Országos Küldöttgyűlés összejöveteliért.
A Szabadkeresztény Egyház püspöke a legfőbb tekintély az Egyházban, őrá különös súllyal érvényesek a gyülekezeti pásztorral szemben megfogalmazott követelmények (2.3.a pont). Feltétlenül megalapozott bibliai tudású, feddhetetlen, példamutató életű, tanításra és vezetésre alkalmas személy kell legyen.
a) A Püspök kinevezése: a püspököt a Vezetői Tanács tagjai közül a Vezetői Tanács választja és a küldöttgyűlés ismeri el tisztségében.
b) A Püspöki megbízatás megszűnésének lehetőségei:
• püspök lemond,
• elhalálozás esetén,
• VT javaslatára.
c) Püspökhelyettes:
VT tag, akit a püspök választ. A püspökhelyettes segíti az püspök munkáját, és annak akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti őt.
3.3. Országos Küldöttgyűlés
A Szabadkeresztény Egyház egységének és összetartozásának legfőbb fóruma. Évente egyszer ül össze. Céljai:
• az egyház közösségére vonatkozó látás és stratégia megosztása,
• beszámolás a VT, a szervezetek, missziók és helyi gyülekezetek munkájáról,
• tájékoztatás az egyházat érintő változásokról.
• Tagjai: helyi gyülekezet küldöttei, lehetőleg létszám arányosan.
3.4. Országos hatókörű szolgálati megbízások
A püspök a Vezető Tanáccsal egyetértésben elismerhet valamelyik gyülekezetből olyan hiteles szolgálati ajándékkal rendelkező személyt, aki szolgálatát országos hatókörrel végezheti, és működését támogatja mind helyi, mind országos szinten. Ilyenek lehetnek: apostol, próféta, evangélista, pásztor, tanító.
3.5. Dicsőítő és Próféta Iskola
A Szabadkeresztény Egyház dicsőítő és prófétai mozgalma. Évente nyári táborba, valamint rendszeres évközi találkozók alkalmával felekezeti határok nélküli módon gyűjti össze a dicsőítő és prófétai elhívású szolgálókat,
Bibliai mottója: „Szellemben és igazságban” Jn 4.23-24
A dicsőítő mozgalom küldetése:
„Hiszünk a magyarországi ébredésben, várunk egy egész nemzetünkre kiható szellemi megújulást. Úgy gondoljuk, hogy ebben része lesz a valódi, szellemi és Isten iránt elkötelezett dicsőítésnek és imádásnak is. Éppen ezért szeretnénk tanulni az Úrtól és egymástól, képezni a dicsőítő szolgálók újabb és újabb generációit, hogy a magunk részét ebben a mennyei tervben betöltsük.”
A Dicsőítő és Próféta Iskola vezetése a püspöknek és VT-nek tartozik elszámolással a mozgalom szellemi és anyagi dolgai tekintetében
3.6. Alabástrom Projekt
A Szabadkeresztény Egyház felekezeti határok felett átívelő prófétai és dicsőítő mozgalmának fontos missziója. Önálló összejövetelekkel, több felekezetből a közös szolgálatért összekapcsolódó résztvevőkkel.
Bibliai mottója: „Istennek mindenki számára van mondanivalója” Lk 7.37-40
A projekt célkitűzése:
„Egy olyan online szolgálat működtetése, amely összeköti a virtuális világot a fizikaival, miközben eléri a már hívő és még Istent nem elfogadó társadalom legszélesebb rétegeit a keresztény értékek üzenetével úgy, hogy a szolgálók felekezeti háttértől függetlenül, szívükben kapcsolódva, örömmel adják magukat e szolgálathoz.”
Az Alabástrom Projekt vezetése a püspöknek és VT-nek tartozik elszámolással a misszió szellemi és anyagi dolgai tekintetében
3.7. Búzamag Bibliaiskola
A Szabadkeresztény Egyház saját fejlesztésű és fenntartású középfokú teológiai képzése. A Búzamag Bibliaiskola vezetőjét a püspök és a VT nevezi ki.
3.8. Szabadkeresztény Misszió
Jézus Nagy Missziós Parancsának megfelelően a Szabadkeresztény Egyház elkötelezett a külmisszió iránt. Ezen a területen szoros összhangban és együttműködésben mozdul az IPHC nemzetközi misszióival.
Szabadkeresztény Egyház szervezeti struktúrája:
